2022. július 22-én online formában került sor az „Akciótervezés az E-MOB projekt keretein belül” címmel az E-MOB Interreg Europe projekt stakeholder megbeszélésére. A megbeszélés középpontjában a projekt hároméves tapasztalatcsere időszakának végére összeállított E-MOB akcióterv állt. Az esemény helyet biztosított az eBussed projekt 5. stakeholder egyeztetésének is, ahol szintén a Jó Gyakorlat csere, illetve közös tanulás révén alakult ki az akcióterv.

Az esemény bevezetőjében az európai önkormányzatok átfogó elektromobilitási fejlesztéseit (elektromos önkormányzati gépjármű állomány (például taxik, haszongépjárművek), elektromos kerékpárok, kapcsolódó elektromobilitási szolgáltatások, stb.) támogató E-MOB, valamint az önkormányzati elektromos buszflották létesítését elősegítő eBussed projektek rövid bemutatkozására került sor.

Ezt követte a két projekt akciótervének ismertetése.

Az első előadást Pálmai Zsolt, a DDRIÜ Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese tartotta. Prezentációjában kiemelte, hogy a magyar és a nemzetközi elektromos busz jó gyakorlatok mind szakpolitika-társadalmi igények, de éppúgy a technológiai szempontok, a tágan értelmezett felhasználói elégedettség, valamint a pénzügyi modellek-(köz)beszerzési gyakorlatok függvényei is.

Mindezek együttesen vezettek oda, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) vonatkozó pályázati felhívásait a DDRIÜ Nonprofit Kft. egy elektromos busz tudásközpont létesítésével, továbbá a szokásos telephelyi töltési megoldások mellett újabb, jelentősebb jármű-kihasználtságot és felhasználói elégedettséget jelentő további töltési megoldások (pantográf, útvonalon történő töltés (en route charging), stb.) is képezzék a szakmai gondolkozás és a leendő projektek témáit.

Ezt követően Kiss Balázs, a Paksi Közlekedési Kft. külső szakértője az E-MOB hasonló körülmények között, de alapvetően az egymástól való tanulásra (peer review-kra) alapozó tapasztalatcsere eredményeként elkészült E-MOB akciótervet mutatta be. Jóllehet az E-MOB az átfogó önkormányzati mobilitás projektje elsősorban, a külföldi partnerek legtöbbjénél – így a hazai Paksi Közlekedési Kft-nél is – az elektromos buszközlekedés került az érdeklődés fókuszába.

A projekt akcióterve azonban megmaradt a szélesebb fókuszú megközelítésnél, ezért szintén az IKOP Plusz tekintetében a komplex projektek támogatását megújuló energiaforrások igénybe vételével törekszik megvalósítani, és mindezt az okos város, okos hálózat koncepciók mentén. Ennek érdekében eltérő szakmai módszertanok alkalmazására, az egyes közlekedési módozatokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére, valamint a fenntarthatóság szempontjaira kell koncentrálni. A projekt tehát egy útmutatót kíván letenni az asztalra ezekhez a komplex fejlesztésekhez, elősegítve a különféle finanszírozási források integrációját, koordinációját is.

A két prezentációt követően Kováts Bálint az IKOP Plusz munkatársa röviden jelezte, hogy hasznosak számukra az operatív programmal kapcsolatban jelzett észrevételek, egyúttal az IKOP Plusz Európai Bizottság általi jóváhagyása még nem történt meg. Egyúttal a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kapcsán megjegyezte, hogy az abból táplálkozó Zöld Plusz Programot is érdemes figyelembe venni a két projekt akcióterveinek megvalósítása során.

Az észrevételekre reagálva Kiss Balázs kiemelte, hogy az E-MOB akcióterv megvalósítása során rendezvényen tekintik majd át a hatékony fejlesztési koordináció megoldásait, pénzügyi kilátásait.

Szász János elektromobilitási szakértő hozzászólásában jelezte, hogy a 3 különböző finanszírozási forrásból 180 milliárd forint lesz elérhető 3 éven belüli felhasználásra elektromos közúti tömegközlekedés (ebuszok, trolik) fejlesztésére. Ez már önmagban is nagy ugrás a Zöld Busz Program magvető jellegű forrásaihoz viszonyítva, de nagyon fontos, hogy ehhez a szakma és a döntéshozók rendelkezzenek a megfelelő szaktudással is. Egy tudásközpont létesítése tehát legalább annyira fontos, mint az eszközállomány vagy a töltési infrastruktúra fejlesztése. A Dél-Dunántúl, mint hárommegyés mintarégió átfogó képet tud nyújtani ehhez a tanulási folyamathoz, mind a sikerek, mind a buktatók vonatkozásában (Kaposvár, Paks és Pécs példáin keresztül).

Az E-MOB és az eBussed projekt az Interreg Európa Programon belül az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.