2021. december 14-én az Interreg Európa Program által üzemeltett „Policy Learning Platform” megtartotta harmadik, egyben utolsó online szemináriumát az e-közlekedés témakörében, melynek témája a várostervezés és az elektromos közlekedés kapcsolata volt.
Tekintettel arra, hogy az elektromobilitás az elektromos hálózattól kezdve egészen a közlekedés működéséig komoly változásokat idéz elő a városok szövetében, különféle szakterületeket érint, például az energetikát és a területfejlesztést, de be kell vonni különféle magánszervezeteket és közintézményeket is a hatékony tervezéshez. Az online esemény során Interreg Europe projektek: PROMETEUS, POTEnT, e-MOPOLI, és a Paksi Közlekedési Kft. részvételével megvalósuló E-MOB partnerei szolgáltattak információt erről a témáról. Szeretnénk kiemelni, hogy az E-MOB projektet ezen az európai szintű rendezvényen a Paksi Közlekedési Kft. képviselte, és egy rövid prezentáció keretében beszámoltunk a Protheus-projekt főbb sarokpontjairól.
A szeminárium angol nyelvű felvétele itt tekinthető meg:
Az alábbiakban pedig magyar nyelven összefoglaltuk a rendezvény főbb megállapításait. Ezek nem feltétlenül tükrözik a Paksi Közlekedési Kft. szakmai álláspontját, vagy a hazai szakpolitikai elveket, azonban változtatás nélkül közöljük őket:
Az elektromos járművek terjedése csak akkor lehet fenntartható, ha megfelelő hatásfokon tudnak üzemelni, megújuló energia hajtja őket, és nem okoznak számottevő fennakadást az elektromos hálózatok működésében. Ez a piac még egyáltalán nem érett, illetve az egyes országok további jelentős beruházásokat kell, hogy végrehajtsanak a megújulók piacán, illetve további kutatások szükséges folytatniuk a járművek és a hálózat együttműködéséről, az intelligens töltésről és más energiatárolási rendszerekről.
A műszaki fejlesztések mellett az üzleti modellek is átalakulóban vannak és fontos szerepet fognak betölteni az átállásban, többek között a mobilitás mint szolgáltatás, illetve egyes megosztott mobilitási lehetőségek, mely modellekben nem kell a járművet birtokolni ahhoz, hogy használni tudjuk őket. Amellett, hogy hozzáférést biztosítanak az e-mobilitáshoz, ezek a szolgáltatások csökkenthetik a forgalmat és oldhatják a jelenlegi autó-központú szemléletet, csökkenhet az a terület, amit maguk a járművek foglalnak el. Ez a piac sem érett azonban, további fejlesztésekre van szükség az egyes rendszerek közötti átjárhatóság, az üzleti modellek és az adatbiztonság terén.
Az egyes szakpolitikáknak elő kell segíteni az elektromos és megosztott mobilitás terjedését, valamint a felhasználói szokások megváltozását, mindazonáltal pedig biztosítaniuk kell az átállás műszaki és pénzügyi hátterét. A helyi, regionális és országos hatóságok, önkormányzatok szerepe ebben kiemelt fontosságú, hiszen a piac ösztönzésével nagyban hozzájárulhatnak minden területi szinten a változáshoz: nemzetközi szinten a műszaki szabványok meghatározásával, országos szinten ösztönzők és szakpolitikai eszközök kialakításával, regionális és helyi szinten pedig a várostervezési gyakorlat fókuszváltásával.
A közlekedési szakpolitikák nagyon erősen fókuszálnak a városi központokra, a vidéki területekkel kapcsolatban azonban figyelni kell azok sajátos jellegére, így ezekben a megosztott mobilitás, az igényvezérelt közlekedési rendszerek kell, hogy teret kapjanak, főleg, hogy ezek a területek gyakran nettó energiatermelők a megújuló kapacitásaiknak köszönhetően és ennélfogva az elektromos közlekedés térnyerésének egyes feltételei adottak.
A meghívott három előadó által elmondott esettanulmányok rövid összefoglalója az alábbiakban olvasható:
Az olaszországi Brescia megye útmutatókat adott ki önkormányzatok számára az e-mobilitás fejlesztésére. Ezekben összegyűjtötték a vonatkozó szabályozásokat, bemutatják az elektromos közlekedés és a töltő-infrastruktúra jelenlegi technikai helyzetét, egyes műszaki elvárásokat, az e-mobilitás jellemző felhasználó csoportjait, és az elektromos közlekedés fejlesztésével kapcsolatos kommunikációs feladatokat. Az útmutató elkészítésének legfőbb tanulsága az egyes közigazgatási területi szintek együttműködésében rejlik.
A spanyolországi Pamplona terve az okos várossá válás, aminek elérésére már komoly erőfeszítéseket tettek. Ennek a koncepciónak egyik kulcseleme az elektromos közlekedés fejlesztése, aminek elősegítésére nagyléptékű töltőinfrastruktúra-fejlesztést hajtottak végre, valamint külön gyorstöltőket telepítettek a taxisok számára. Az elektromos buszaikkal kapcsolatos teljesítményadatokat elérhetővé tették a nagyközönség számára, és oktatási programot indítottak az elektromos közlekedés és aktív közlekedési módok népszerűsítésére. Mikromobilitási (elektromos roller és kerékpár) fejlesztéseket is végrehajtottak, és átfogó módon szabályozták ezen járművek felhasználási feltételeit sebességre, teljesítményre vonatkozóan, hogy megfelelően kiaknázzák az ilyen kicsi járművekben rejlő lehetőségeket.
Paks Város Önkormányzata komoly forgalomnövekedéssel számol a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, ezért fontosnak tartja a fenntartható közlekedési módok fejlesztését, a megújuló energiaforrások kiaknázását és az okos hálózatokat. A paksi Protheus-projekt keretében egy okos város és okos hálózat koncepció került kialakításra, valamint egy Zöld Város Koncepció is megvalósul. A legfőbb vezérfonal a különböző holisztikus szemlélet az energiát és közlekedést tekintve és a helyben megtermelt megújuló energia hatékony felhasználása.
A rendezvény hátralevő részében a meghívott előadók megvitatták még az elektromos közlekedés egyes kérdéseit, többek között annak területi vonatkozásait, különös tekintettel a vidéki területekre, amelyek kevesebb infrastruktúrát igényelnek, de azok elhelyezése még fontosabb, mint városi környezetben. A mikro-hálózatok és a decentralizált energaitermelés nagymértékben hozzájárulhat az elektromos közlekedés elfogadásához, de csökkenti is a kis közösségek függőségét a külső energiaforrásoktól. Ezzel párhuzamos folyamatként merült fel a regionális és helyi szintű fejlesztések és az európai szintű elképzelések közötti eltérés, hiszen ez utóbbi gyakran több lépéssel az előbbi előtt jár. Erre a támogatási politikákban kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az adatok kezelése különösen fontos elem az elektromos közlekedés integrációjában. Ha létezik is a szükséges adat, nem feltételnül érhető el és használható fel, emellett pedig az adatok kezelése és biztonsága is folyamatos felügyeletet igényel. A rendszerek teljesítményének felügyelete, valamint teljesítménymutatók (KPI) meghatározása került még kiemelésre, mint kulcsfontosságú momentum a szektor hosszú távú fejlődésében és eredményeinek nyomonkövetésében.
Európa régiói és városai sokat tanulhatnak egymástól. Ennek a lehetőségnek a megragadása különös fontos lehet azok számára, akik még csak tervezik, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a e-mobilitás fejlesztésére. Az Interreg Európa projektek, illetve az angol nyelven itt elérhető Policy Learning Platform használatát minden érdeklődőnek javasoljuk.
